Toportyanféreg hangja. Környezetvédők sakál-monitoringja Topolya környékén
Tartalom
Támogass te is!
A szomszédos országokból átvándorolt aranysakál veszélyezteti Veszprém megye apróvad- és őzállományát — tájékoztatta a Veszprém Megyei Kormányhivatal. A nádi farkasnak, toportyanféreg hangja, toportyánféregnek vagy csikasznak is nevezett aranysakál Sümeg toportyanféreg hangja bukkant fel először, de az első példány pár hónap múltán eltűnt.
A nádi farkas folyamatos jelenléte Tótvázsony környékén kezdődött től: akkor egy párt regisztráltak, majd rövidesen egy egész populáció alakult ki és vette birtokba a környéket. A hazánkban korábban toportyanféreg hangja, eltűnt ragadozó vad a dél-szláv háború hatására fokozatosan ismét megjelent az országban.
Magyarországon az élőhelyi adottságok megfelelőek az aranysakálnak, féreggyógyszer 3 évig tápláléka a fácán, fogoly, nyúl, rágcsálók, élőhelye a nádasok, a bokros, elhanyagolt, műveletlen mezőgazdasági területek, mint például a felhagyott szőlők, legelők, szántók.
A nagyüzemi gazdálkodás megszűnésével az es éveket követően sok terület parlagon maradt, amik megfelelő élőhelyévé toportyanféreg hangja a toportyánnak azért is, mert természetes ellensége nincsen, és a tapasztalatok szerint ahol toportyanféreg hangja aranysakál megjelenikott a rókaállomány csökken.
Véleménye szerint a ragadozó faj veszélyezteti az apróvad- és őzállományt, elfogja a gidákat és a sutákat, mivel falkában való vadászatot is folytat. Az eddigi adatok alapján kimutatható károkat még nem okozott az aranysakál, de ha hasonló ütemben szaporodik, várhatóan éven belül érzékelhető lesz a károkozása.
Az aranysakál ellen egyéni vadászattal, vagy kotorékozással lehet védekezni.
