III. OSZTÁLY: PIÓCÁK (HIRUDINEA)

Aschelminthes osztályok. III. OSZTÁLY: PIÓCÁK (HIRUDINEA) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

A gyűrűsférgek eredeti sajátosságai náluk elváltoztak, elmosódtak.

III. OSZTÁLY: PIÓCÁK (HIRUDINEA)

Így szelvényességük zavart, testüregrendszerük elnyomott vagy erőteljesen módosult, véredényrendszerük is eltér a többi gyűrűsféregétől. Aschelminthes osztályok összehasonlító anatómiai aschelminthes osztályok ontogenetikai vizsgálatuk azonban kétségtelenné teszik, hogy a gyűrűsférgek közé kell őket sorolnunk. A piócák mellett a korongférgek osztályát Myzostomidea sorolták még ide, melyeket mintegy élősködő tengeri féregfaj aschelminthes osztályok.

Az újabb besorolásuk — a Clitellata osztály[ szerkesztés ] Az újabb anatómiai — taxonómiai vizsgálatok szerint nincs aschelminthes osztályok űr a korábban szín-gyűrűsférgek altörzsébe Euannelida foglalt csoportok soksertéjűek osztálya — Polychaeta; kevéssertéjűek aschelminthes osztályok — Oligochaeta és a piócák között.

A kevéssertéjűeket és a piócákat egy fontos anatómiai bélyeg köti össze egymással: a nyereg clitellum megléte. A nyereg az ivarérett egyedeken állandóan meglévő, vagy az ivarzás idején jelentkező, meghatározott szelvényekre kiterjedő, mirigyes megvastagodás. Elhelyezkedése fontos rendszertani bélyeg.

Állatrendszertan gyakorlat

A nyereg szerepet játszik a párosodásban, valamint a mirigyei által termelt váladék a lerakásra kerülő petecsomó kokon becsomagolására is szolgál.

Általános testfelépítés[ szerkesztés aschelminthes osztályok A aschelminthes osztályok testén látható gyűrűk nem valódi szelvények: egy szelvény több gyűrűre tagolódott. Ezt legjobban a belső szelvényesség megfigyelése igazolja. Testméretük 1—30 cm között változik. Testük hát—hasi irányban erőteljesen lapított, csak kevés fajuk van, amely hengeres testű.

Testfüggelékeik serték, csápokcsonklábak, kopoltyúk — kevés kivételtől eltekintve — nincsenek. Szelvényeik száma 31 vagy Elkülönült feji részük nincs.

Navigációs menü

Mind a feji, mind aschelminthes osztályok farki végükön 4 vagy 7 szelvényből alakult tapadókorongjuk van. Az elülső a szájnyílást fogja körül, a hátulsónak — általában — csak a mozgásban van szerepe egyes fajoknál a végbélnyílást fogja körül, de általában a végbélnyílás fölötte van.

Szelvényezettségük zavartnak mondható, mert minden szelvényen gyűrűbarázdák vannak 2—14melytől sokkal több szelvény látszik, mint amennyi valójában van. A gyűrűbarázdák száma jellemző a genusokra és fajokra. Testüregük is nagyon erősen módosult. Az izomzat és a töltelék szövet különböző fokozatokban összeszorítja, elnyomja a testüreget, aschelminthes osztályok az csak csatornák, üregecskék, és lakúnák képében van meg.

Ezzel kapcsolatban véredényrendszerük és vesécskéik is módosultak. Kültakaró[ szerkesztés ] Testüket vékony kutikula borítja.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás aschelminthes osztályok és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

Egyetlen kivételes esetben vannak rajta serték Acanthobdella. Néhány fajon ektodermális lemezszerű vagy fonalas kopoltyúkat találunk.

giardia infection in pregnancy kórokozó fascioliasis és a fertőzés útja

Aschelminthes osztályok idején a testük 9— Bőrük egysejtű exokrin mirigyekben gazdag egyrétegű henger hámmelyhez alulról a simaizomelemek kapcsolódnak bőrizomtömlő.

Az epidermisz alatt közvetlenül rostokban gazdag kötőszövet helyezkedik el, melyben zöld, fekete és barna festéktartalmú pigmentsejtek helyezkednek el. Ezek adják a piócák sajátos sötét színét. Mozgás[ szerkesztés ] Izomrendszerük fejlettnek mondható, ugyanis külső körkörös cirkulárisközépső rézsútos diagonális és belső hosszanti longitudinális izmok rétegéből áll. Ezeken kívül kapcsolódnak még hozzá erős háti és hasi, kiegyénült dorzoventrális izomelemek is.

aschelminthes osztályok fereg elozetes

A tapadókorongok izomzata kiváltképpen fejlett. Velük kapaszkodik meg az állat a gazdán, amelyen rajta él, vagy pedig amelyre ideiglenesen vérszívás céljából rászívja magát. A tapadókorongok azonban mozgásszervek is, hisz aschelminthes osztályok az állat araszolva mászik.

III. OSZTÁLY: PIÓCÁK (HIRUDINEA) | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár

Egyébként jól úsznak, testük függőleges síkban való hullámzó mozgatásával. Táplálkozás[ szerkesztés ] Az orvosi pióca Hirudo medicinalis három, fogazott állkapcsa, melyekkel sebet ejt a gerincesek bőrén. A lópióca a legnagyobb hazai piócafaj, kinyújtott állapotban elérheti a 12—15 cm-t. Ugyan az állkapcsos nadályok közé tartozik, mégis ragadozó faj. Aschelminthes osztályok egyenes lefutású cső. Előbelük alakulása háromféle lehet, mely egyben fontos rendszertani bélyeg is: egyesekben izmos garatot találunk garatos piócák rendje — Pharyngobdellidea ; mások szájában 3 félkör alakú, fogazott állkapocs van állkapcsos piócák rendje — Gnathobdellidea ; vagy garatjukban kiölthető ormány fejlődött ormányos piócák — Rhynchobdellidea.

  • Állatrendszertan (BIB ) gyakorlat | Környezettudományi Intézet
  • Parazita tabletták olcsó
  • Gyűrűsférgek – Wikipédia
  • Gyógyszer férgek megelőzésére 7 éves gyermekeknél
  • Тем более что проник он сюда в самый неподходящий момент.
  • Brehm: Az állatok világa / I. OSZTÁLY: CSILLAGFÉRGEK (GEPHYREA)
  • Állatrendszertan gyakorlat | Biológia Intézet

Középbelükön — ritkábban az utóbélen is — kétoldali zsebszerű kitüremlések, vakbelek lehetnek, különösen a vérszívó fajokban. Aschelminthes osztályok a vakbelekben raktározzák a gazdaállatból kiszívott vért. Véredényrendszer[ szerkesztés ] Véredényrendszerük alakulása függvénye a testüregrendszer módosulásának. Az ormányos nadályok, illetve a garatos és állkapcsos nadályok érrendszere között kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg.

Állatrendszertan (BIB 1208) gyakorlat

Az ormányos nadályok ereinek önálló fala van, melyben színtelen vér hemolimfa kering. Megvan az egy-egy háti és hasi fővéredény, melyeket vékonyabb harántedények kötnek össze.

A háti fővéredény fala izmos, lüktetésével előrefelé löki a vért. A garatos, illetőleg állkapcsos piócák véredényrendszerét teljesen összeszorította a töltelékszövet és a fejlett izomzat.

3. osztály

A véredényrendszer szerepét a testüregrendszerből megmaradt csövek, járatok, lakúnák veszik át hemocölómaígy ezeknek önálló fala nincs, bennük piros vér hemolimfa kering. A vér piros színét a plazmába oldott erithrokruorin nevű pigment okozza.

Piócák – Wikipédia

Az oldalsó laterális edényeken lüktető központok, szívek is vannak, a hát—hasi dorzális és ventrális edényeken nincsenek. A vér mozgását segíti a bőrizomtömlő perisztaltikája is. A laterális edényekben a vér aschelminthes osztályok előre, míg a dorzális—ventrális edényekben fordítva kering.

Valódi kapillárisok helyett ún. Légzés[ szerkesztés ] Általában diffúz, az egész testfelületen át zajló légzésük van, melyben a fő szerepet a bőrizomtömlő kapillárishálózata kapja. Egyes fajoknak van hámeredetű, külső kopoltyúja, és ezen át lélegeznek. Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik, a metanefridiumok is módosultak. Számuk 10—17 aschelminthes osztályok, és a törzs középső szakaszában helyezkednek el.

Csillóstölcsérük vagy nincs, vagy nem kapcsolatos a nefridiális csatornák.

Account Options

Ebben az esetben a hasoldali lakúnákba vagy pedig ennek oldalüregeibe nyílnak. A módosult vesécskék maguk erősen hurkolt csövek, melyek végén kiszélesedett, hólyagszerű tartálykészülék van. Ez rövid csatornával nyílik a szabadba.

Sok ide-oda hányatás, rendezés után, utoljára Quatrefages, francia zoológus jött rá a helyes nevükre s egyúttal rendszertani helyükre, midőn ő, összekötő jelentőségükre való tekintettel, hídférgeknek: Gephyrea, nevezte el. Ma már a legtöbben vele együtt azt vallják, hogy a csillagférgek módosult, elfajzott gyűrűsférgek. Ez a föltevés mindeneknek előtte a fejlődésükre támaszkodik. Az egyes Gephyreusok egyedfejlődésében is fellép a trochophora-álca, amelyből a gyűrűsférgek esetéhez hasonlóan, a féreg aschelminthes osztályok alsó test megnyúlásával és szelvényeződésével kapcsolatosan fejlődik. Ezzel kapcsolatban a középső csíralevélben fülkés testüreg s ehhez hasonlóan tagolódott hasi idegdúcrendszer fejlődik.

A neuroendokrin rendszer és érzékszervek[ szerkesztés ] Agydúcuk kevéssé differenciálódott, aschelminthes osztályok garatideggyűrű köti össze aschelminthes osztályok helmint fertőzések kezelése. Ez 33 dúcpárból áll, és a hasoldali lakúnában húzódik végig. A tapadókorong szelvényszámának megfelelően elöl 5, hátul 7 dúcpár hosszanti tömeggé olvadt össze.

A dúcpárok párosan összeköttetésben állnak egymással, vagy pedig látszólagosan összeolvadtak. Érzékszerveik igen gyengén fejlettek. Testükön mindenfelé találunk elsődleges érzéksejteket, melyek hymenolepidosis invázió forrása tapintósejtek.

A feji tájon számos érzékbimbó helyezkedik el, melyek vagy tapintó, vagy aschelminthes osztályok kémiai érzékszervek. A testi érzékbimbók a szelvények középső gyűrűjén ülnek az ún. Fényérzékelő sejtjeik is lehetnek, melyek csoportosulva és pigmenttel társulva a feji részen kezdetleges szemekké alakulhatnak.

Hormonrendszerük szoros összefüggésben van az idegrendszerrel. Mind a garat feletti agydúc és a garatalatti dúcban nagyszámú neuroszekréciós sejt van, de a hasdúcláncban is kimutattak hormontermelő sejteket. A hormonrendszer elsősorban aschelminthes osztályok szaporodási folyamatokra van nagy hatással.

Szaporodás és egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák hímnős állatok. Szaporodásuk hasonlít a kevéssertéjűek szaporodására kölcsönös megtermékenyítés, kokonképzés stb.

Intézeti információk

Hímivarszervek[ szerkesztés ] A piócák hímivarsejteket termelő szerve a heremelyek száma 4—17 pár, és párosával helyezkednek el. Mindegyik heréből egy rövid kivezetőcső indul, amelyek egy jobb és egy bal oldali közös ondóvezetőbe jutnak. Az ondóvezetők aschelminthes osztályok létrehozzák az ondóhólyagot.

Az ondóhólyagban a spermiumtárolás folyik. Az ondóhólyag az ondókilövellő csövön át juttatja a spermiumokat az aschelminthes osztályok, ahová a dülmirigy vagy prostata üríti váladékát.

Az ondóhólyag és a dülmirigy váladékával keveredett spermiumok a aschelminthes osztályok alakú spermiumtárolókba, a nyálkatömlőkbe, más néven a spermatofórákba kerülnek. Az összetett hímivarszervekhez párzószerv, hímvessző penis járul, mely a pénisztokban tulajdonképpen egy bőrizomtömlő-betűrődés nyugszik. Párzáskor a péniszen a jut az ondó a párzótárs vaginájába, így egy biztonságos, valódi belső megtermékenyítés történik.

Női ivarszervek[ szerkesztés ] A piócáknak általában csak egy pár petefészke van A belőle kiinduló rövid petevezetők a vaginába való érkezésük előtt egy közös petevezetővé olvadnak. Ezt a csövecskét öleli aschelminthes osztályok a fehérjemirigymely tápanyagokat termel a peték számára.

Tartalomjegyzék

A hüvely vagina fala igen izmos, közvetlenül nyílik a külvilágba, és a pénisz befogadásra szolgál. A aschelminthes osztályok petéi kisméretű, szikszegény sejtek. Az orvosi pióca pl. Párzáskor a nadályok összetapadnak, egymás hüvelyébe juttatják a spermatofórákat, melyek ott feloldódnak, és a spermiumok megtermékenyítik a petesejteket. A peterakás és kokontermelés hosszadalmas folyamat, mely akár hetekig is eltarthat egy pióca több, akár 6—8 kokont is rakhat.

  • Férgek a végbélben
  •  Я же сказал.

Egy kokonban — ami tölgyfamakk nagyságú lehet — 10—15 apró pete, illetve a táplálásukhoz szükséges fehérjetartalmú anyag. A kokon képzése a nyereg mirigyeiből történik. Egyedfejlődés[ szerkesztés ] A piócák lárvális ontogenezise a kokonban zajlik. A pete barázdálódása spirálisnak indul, majd bilateriális osztódások következnek az átváltozás oka még nem ismert. A fejlődő lárvának speciális lárvális szervei vannak pl. A tápanyagokat a kokonból lárvális garatjával veszi fel. A lárva metamorfózisa még a kokonban megtörténik, amikor is eltűnnek a lárvális szervek, és a kifejlett piócára jellemző szervek és testüregviszonyok alakulnak ki.

A kikelő fiatal piócák további egyedfejlődése elsősorban a növekedésben nyilvánul meg. Életmódjuk[ szerkesztés ] A szárazföldi piócák a nedves talaj közelében, a növényzet között tartózkodnak. A piócák többsége az édesvizek lakója. Nem kedvelik a gyors folyású vizeket, így a hegyi patakokban és a folyók nyílt vizében nem találkozhatunk velünk. Ellenben aschelminthes osztályok a folyók partmenti övezetét, a tavakat, mocsarakatkanálisokat, nagyobb pocsolyákat. Az édesvízi fajok között találunk olyanokat, amelyek képesek elhagyni a helmintfertőzéseket a vizet, pl.

Azonban ilyenkor a vízfelszín közelében maradnak, mert aschelminthes osztályok kiszáradnak, biztosan elpusztulnak. A szárazföldi piócák körében két csoportot különböztetünk meg: a talajlakó piócákat és a valódi szárazföldi piócákat. A talajlakó piócák — melyek fő elterjedési területe Dél-Amerika — a nedves talajban, aschelminthes osztályok, rothadó növényi részek alatt élnek, ahol férgekből, kisebb csigákból álló zsákmányukra aschelminthes osztályok.

gyermekek férgek kezelésének feltételei gyógyszer babaférgek számára

A valódi szárazföldi piócák főként a növényzet között tartózkodnak. Ezek élőhelye Dél- és Délkelet- Ázsiaahol az esőredőkben élnek, és a nedves évszakban a füves területekre is behatolnak.

aschelminthes osztályok

Kizárólag meleg vérű gerincesek vérével táplálkoznak. Néhány aschelminthes osztályok a aschelminthes osztályok életmódhoz is alkalmazkodott, ahol a tengeri halak vérével táplálkoznak, és édesvízi rokonaikkal ellentétben képesek elviselni a magas sókoncentrációt is.

A piócák — amint ezt olvashattuk is — vérszívó parazita vagy ragadozó férgek. A ragadozó piócák nagy része a garatos piócák közé tartozik, melyek nem képesek vért szívni. Azonban pl.

A ragadozó nadályok tápláléka kisebb férgekből, csigákból, rovarlárvákból áll, melyeket elülső szívókorongjukkal ragadnak meg, és egészben tömik magukba. Gyakran még a náluk nagyobb testű zsákmányt is lenyelik. A növényzettel dúsan benőtt helyekről leselkednek a zsákmányukra, vagy egyenesen vadászútra indulnak az aljzaton araszolva. Az ormányos és állkapcsos nadályok nagy része vérszívó életmódot folytató, a gazdaállatra ideiglenes tapadó, ektoparazita.

A garatos nadályok a gazdaállat bőrét izmos, megmerevíthető ormányukkal ütik át.

Teljes szövegű keresés III.

A kisebb testű fajok csigák, férgek, rovarlárvák testnedveit aschelminthes osztályok, míg a nagyobbak a halakra tapadnak. Az állkapcsos nadályok három fogazott állkapcsukkal vágják át a gazdaállat bőrét, és erőteljes szívással kb. Az egyes fajoknak igen kevés gazdaállat felel meg, így mindig nagyon figyelmesnek kell lenniük. Éppen ezért kitűnő a vízmozgás-érzékelésük és az úszásuk.